LILO mini-HOGYAN
Miroslav "Miskő Skoric, skoric at eunet dot yu
v3.19, 2004.03.30
_________________________________________________________________
A LILO a leggyakrabban alkalmazott linuxos betöltőprogram - Linux
Loader az x86-os Linuxoknál; Én inkább Lilo-nak fogom nevezni a LILO
helyett, mivel nem kedvelem a nagybetűs írásmódot. A dokumentum a
Lilo néhány jellegzetes telepítési módját mutatja be és a Lilo
felhasználói kézikönyvének kiegészítéseként szolgál. Úgy gondolom a
példák nagyon szemléletesek még akkor is, ha a környezet nem teljesen
hasonlít az enyémhez. Remélem néhány bosszúságtól meg fog óvni írásom.
Mivel a Lilo saját dokumentációja nagyon jó, akit a részletek
érdekelnek forduljon az /usr/doc/lilo* leírásokhoz. (A fentieket két
úriember Cameron Spitzer és Alessandro Rubini mondta. Ők készítették
a leírás előző változatait.)
_________________________________________________________________
A Lilo mini-HOGYAN ezen változata Cameron Spitzer
(cls@truffula.sj.ca.us) és Alessandro Rubini (rubini@linux.it)
munkáján alapul. Tony Harris (tony@nmr.mgh.harvard.edu) és Marc Tanguy
(tanguy@ens.uvsq.fr) is hozzájárultak a munkához. A fent említett
szerzők anyagait - változtatások nélkül - használtam fel, ehhez adtam
hozzá néhány a Windows NT és a Windows 2000 Lilo-val történő
együttműködéséhez kapcsolódó témát. Sokkal részletesebb információt
találsz a LILO menüjéből történő Windows NT/2000 aktiválásához a
csodálatos [1]Linux+WindowsNT mini-HOWTO dokumentumban.
1. Bevezetés
Annak ellenére, hogy a Lilo forrásaiban található dokumentáció nagyon
alapos (/usr/doc/lilo), a legtöbb Linux felhasználónak gondot okoz a
saját /etc/lilo.conf állományának elkészítése. Ez a leírás minimális
információkkal és 5 mintatelepítés bemutatásával kíván támogatást adni
nekik:
* Az első példa a klasszikus "Linux és valami más" telepítés.
* A következő azt mutatja br, hogyan kell a Lilo-t telepíteni egy
merevlemezre, mely /dev/hdc-ként kapcsolódik, de /dev/hda-ként
töltődik be. Erre általában akkor van szükség, ha futó
rendszeredről szeretnél egy új Linux meghajtót telepíteni. Itt
írom le, hogyan lehet SCSI lemezről indítani, ha a BIOS elég
modern hozzá.
* A harmadik példa azt mutatja be, hogyan lehet egy Linux rendszert
elindítani olyan lemezrészről, melyet nem ér el a BIOS.
* A következő példa megmutatja, hogyan lehet elérni a nagyméretű
lemezeket, melyet sem a BIOS, sem pedig a DOS nem tud egyszerűen
elérni (ez a rész egy picit elavult).
* Az utolsó példa azt mutatja meg, hogyan kell helyreállítani egy
sérült lemezt, ha a meghibásodást egy másik operációs rendszer
telepítése okozta.
Az utolsó három példát, az eredeti leírás szerzője, Cameron,
cls@truffula.sj.ca.us írta. Alessandro rubini@linux.it a Linuxon kívül
nem futtat mást, ezért nem tudja ellenőrizni, sem pedig frissíteni a
leírást. Szükségtelen mondanom, hogy a visszajelzéseket szívesen
várom.
2. Háttérinformáció és szabványos telepítés
Amikor a Lilo betölti a rendszert, BIOS hívásokat használ a Linux
rendszermag betöltéséhez a merevlemezről (IDE lemez, hajlékonylemez
vagy bármi más). Emiatt a rendszermagnak olyan helyen kell
elhelyezkednie, melyhez a BIOS hozzá tud férni.
A betöltés során a Lilo nem képes a fájlrendszer adatainak olvasására,
az /etc/lilo.conf fájlban beállított bármilyen útvonal a telepítés
során kerül feloldásra (mikor kiadjuk az /sbin/lilo parancsot). A
program a telepítés során építi fel azokat a táblázatokat, melyek
felsorolják, hogy mely szektorokat használják az operációs rendszer
betöltéséhez szükséges fájlok. Ennek következményeként, ezen fájlok
mindegyikének olyan lemezrészen kell elhelyezkednie, melyhez a BIOS is
hozzáfér (a fájlok általában a /boot könyvtárban helyezkednek el, ez
azt jelenti, hogy a Linux rendszernek csak a root lemezrészét kell
elérnie a BIOS-on keresztül).
A Bios-alapúságnak a másik következménye, hogy a betöltőt újra kell
telepíteni (azaz ki kell adni újra az /sbin/lilo parancsot) a Lilo
setup bármilyen módosításakor. Ha újrafordítod a rendszermagot és
felülírod a régi lemezképet újra kell telepíteni a Lilo-t.
2.1 Hova kell a Lilo-t telepítenem?
Az /etc/lilo.conf -ban található boot= utasítás jelzi a Lilo-nak hova
kell tennie az elsődleges betöltőt. Ez általában a a master boot
record (/dev/hda), Linux telepítésednek a root partíciója (általában
/dev/hda1, vagy /dev/hda2).
Ha merevlemezen egy másik operációs rendszer is telepítve van, jobban
teszed ha a Lilo-t a root partícióra telepíted az MBR helyett. Ebben
az esetben a parítciót "bootolhatóként" kell megjelölni az fdisk "a"
parancsával vagy az fdisk "b" parancsával. Ha nem írod felül a master
boot szektort, szükség esetén könnyebb lesz a Linux vagy a Lilo
eltávolítása.
Természetesen van lehetőség a fentihez hasonló "szabályok"
megkerülésére. Nos, a Lilo-t akkor is telepítheted az MBR-be, ha oda
már telepítettél egy másik operációs rendszert. Például, ha gépedre
először egy Windows NT 4.0-t telepítettél az NT betöltője került az
MBR-be, így probléma nélkül indíthatod az NT-t. Miután telepítetted a
Linuxot és azt választottad, hogy a Lilo az MBR -be kerüljön, a Lilo
átírta az NT betöltőjét. Mikor következő alkalommal indítod a
gépedet, nem tudod betölteni az NT-t. Ez azonban nem gond.
Szerkeszteni kell az /etc/lilo.conf fájlt és az NT-nek új bejegyzést
kell készíteni. Következő újraindításkor, a Lilo menüben ott lesz az
új NT bejegyzés. Ugyanez történik, ha a Windows NT helyett Windows
2000-t telepítesz.
2.2 IDE merevlemez beállítása
Személy szerint én nem használom sem az LBA sem a LARGE beállításokat
a BIOS-ban (bár én kizárólag Linuxot futtatok); ezek a PC-s világ
tervezésbeli hiányosságaiból adódó szörnyű tákolmányok. Ennek
következményeként a rendszermagnak az első 1024 cilinderben kell
elhelyezkednie. Ez mindaddig nem gond, amíg a merevlemez
particionálásakor a root partíció kis méretű (amit ettől függetlenül
is így kell csinálni).
Ha merevlemezen már van egy másik operációs rendszer nem módosíthatod
a BIOS beállításokat, különben a régi rendszered nem fog többé
működni. Az összes újabb Lilo terjesztés képes kezelni az LBA és
LARGE lemezbeállításokat.
Ne feledd, hogy az /etc/lilo.conf fájlban található "linear" kulcsszó
segíthet a geometriai problémák megoldásában. Ez a kulcsszó arra
utasítja a Lilo-t, hogy lineáris szektorcímzést használjon a
szektor/fej/cilinder hármas helyett. A 3D címzésre való átalakítás a
futási időre lesz halasztva, ezáltal téve a beállításokat sokkal
inkább immunissá a geometriából adódó problémák irányába.
Ha több mint egy merevlemezed van, és néhányukat csak a Linux
használja, valamint ha nincsenek benne a betöltési folyamatban, azt
beállíthatod a BIOS számára, hogy nincsenek is telepítve. Rendszered
sokkal gyorsabban fog betöltődni a Linux pedig pillanatok alatt
automatikusan felismeri a meghajtókat. Én gyakran cserélgetem a
meghajtókat a számítógépemben, de soha nem bántom a BIOS beállításait.
2.3 Hogyan avatkozhatok be a betöltési folyamat közben?
A Lilo készenléti jelénél a <Tab> billentyű lenyomása megmutatja a
választási lehetőségeket. Ha a Lilo-t nem interaktív módba állították
be tartsd lenyomva az <Alt> vagy <Shift> billentyűket mielőtt
megjelenik a "LILŐ üzenet.
Ha Linux rendszermagot töltesz be, a kiválasztott rendszer neve után
parancssori kapcsolót is megadhatsz. A rendszermag nagyon sok
parancssori kapcsolót fogad el. Az összes parancssori kapcsoló Paul
Gortmaker által írt "BootPrompt-HOWTŐ-ban található meg. Ezeket nem
kívánom itt megismételni. Néhány parancssori kapcsoló azonban
különösen fontos, és érdemes őket itt megemlíteni:
* root=: a Linux rendszermagnak jelezni lehet, hogy egy másik
partíciót csatoljon fel root partíciónak, mint ami a /lilo.conf
fájlban meg van adva. Például, rendszeremben van egy apró
lemezrész, melyen egy minimális Linux telepítés foglal helyet.
Erről képes voltam betölteni a rendszert, miután tévedésből
tönkretettem a root partíciót.
* init=: az 1.3.43 valamint újabb változatú Linux rendszermagok
képesek arra, hogy az /sbin/init helyett más parancsot hajtsanak
végre, mint ahogy az a parancssorban van. Ha súlyos hibákat
tapasztalsz a betöltési folyamat közben, az init=/bin/sh
meghatározásával elérheted az alaprendszert (mikor a parancssorban
vagy, nagy valószínűséggel fel kell csatolni a partíciókat:
próbáld meg a "mount -w -n -o remount /; mount -a" parancsokat, és
ne felejtsd lecsatolni őket ("umount -a"), mielőtt kikapcsolod a
géped).
* Egy szám: ha egy számot adunk meg a rendszermag parancssorában ,
arra utasítod az init-et, hogy egy meghatározott futási szintre
lépjen (az alapértelmezett általában a 3 vagy a 2, a választott
terjesztésnek megfelelően). Ezt megnézheted a init leírásában, az
/etc/inittab és /etc/rc*.d helyeken.
2.4 A Lilo eltávolítása
Mikor a Lilo felülírja a betöltő szektort, lement egy biztonsági
másolatot a /boot/boot.xxyy alá, ahol az xxyy az eszköz felső és alsó
számai hexadecimálisan kifejezve. A merevlemez, vagy lemezrész felső
és alsó számait a "ls -l /dev//device" parancs futtatásával veheted
szemügyre. Például a /dev/hda első szektora (felső 3, alsó 0) a
/boot/boot.0300 könyvtárba lesz lementve, ha a Lilo-t a /dev/fd0
eszközre telepítjük az egy /boot/boot.0200 könyvtárat fog létrehozni,
ha pedig /dev/sdb3 (felső 8, alsó 19) akkor /boot/boot.0813-ba lesz
lementve. Figyeld meg, hogy a Lilo nem fog még egy fájlt létrehozni,
ha már létezik egy, így nem kell törődnöd a a biztonsági másolattal,
ha újratelepíted a Lilo-t (például a rendszermagod újrafordítása
után). A /boot/ alatt található biztonsági másolatok mindig
pillanatfelvételei annak a helyzetnek, mielőtt bármilyen Lilo-t
telepítettél volna.
Ha valaha is el kell távolítanod a Lilo-t (például, abban a
szerencsétlen esetben, hogy eltávolítsd a Linuxot), egyszerűen csak
vissza kell állítanod az eredeti betöltő szektort. Ha a Lilo a
/dev/hda-ra települt, egyszerűen írd be a "dd if=/boot/boot.0300
of=/dev/hda bs=446 count=1" parancsot (Személy szerint én a "cat
/boot/boot.0300 > /dev/hda" parancsot használom, de ez nem
biztonságos, mivel ez helyre fogja állítani az eredeti partíciós
táblát is, melyet közben módosíthattál is). Ezt a parancsot sokkal
egyszerűbb futtatni, mint megpróbálkozni DOS parancssorból a "fdisk
/mbr" paranccsal, ez lehetővé teszi, hogy tisztán eltávolítsd a
lemezről a Linuxot, még akkor is, ha eddig csak mindig Linuxot
töltöttél is be. A Lilo eltávolítása után ne feledd el futtani a Linux
"fdisk" parancsát a Linux lemezrészek eltávolítsa céljából (A DOS
"fdisk" nem képes nem-DOS lemezrészek eltávolítására).
Ha a Lilo-t a root partícióra telepítetted(pl.: /dev/hda2), semmi
különöset nem kell tenned a Lilo eltávolításához. Egyszerűen csak
futtasd a Linux "fdisk" parancsát a Linux lemezrészek partíciós
táblából való eltüntetéséhez. Ne feledd el megjelölni a DOS lemezrészt
betölthetőként.
2.5 Ram lemez készítése
Figyelem: Ha ezt a bekezdést nehéznek találod, nézz körül a [2]How to
make a ram disk honlapon, itt megtalálhatod ennek a kiegészítésnek az
"eredetijét"...
Írta: Tony Harris
2000. október 16.
ram lemez ici-pici HOGYAN
Ha a root partíció olyan eszközön van, melynek nincs a rendszermagba
befordított eszközmeghajtója a lilo -t kell használnod ennek az
eszközmeghajtónak modulként való betöltéséhez a betöltési folyamat
korai szakaszában. Két egyszerű lépésből áll:
* készíts egy ram lemezképet az /mkinitrd paranccsal
* módosítsd a lilo.conf fájlt, hogy az a lemezképre mutasson
Először is, a cd-vel átváltok a /boot könyvtárba:
System.map chain.b module-info-2.2.16-3ext3
System.map-2.2.16-3 initrd-2.2.16-3.img vmlinux-2.2.16-3
System.map-2.2.16-3ext3 vmlinux-2.2.16-3ext3
vmlinuz kernel.h
boot.b map vmlinuz-2.2.16-3
bz.2.2.15.juke.Image module-info vmlinuz-2.2.16-3ext3
bzImage-2.2.14 module-info-2.2.16-3
Itt láthatod, hogy van egy 2.2.16-3 rendszermagom és hozzáadtam egy
második rendszermagot, mely támogatja az ext3-at
(vmlinuz-2.2.16-3ext3). Az első rendszermagom számára már létezik egy
lemezkép (initrd-2.2.16-3.img).
A második rendszermag számára létrehozandó lemezképhez, a
következőket kell beírnom (a begépelendő kiemelve van szedve):
boot# mkinitrd initrd-2.2-16-3ext3.img 2.2.16-3ext3
Az mkinitrd egy shell szkript, mely megvizsgálja a rendszermagom
számára szükséges modulokat, majd létrehoz egy ext2 fájlrendszert,
mely tartalmazza azokat a modulokat. Ha belepillantunk a lemezképbe
látjuk, hogy ez igaz:
boot# cat initrd-2.2.16-3ext3.img | gunzip > /tmp/myimage
boot# file /tmp/myimage
/tmp/myimage: Linux/i386 ext2 filesystem/
Nem szükséges belenézned a lemezképbe. A lemezkép létrehozása és a
lilo.conf módosítása a két kötelező lépés. A ram lemezkép leírása
kizárólag pedagógiai célokat szolgál.
A lemezkép megtekintéséhez azt fájlrendszerként kell felcsatolni:
boot# mount /tmp/myimage /mnt/tmp -t ext2 -o loop=/dev/loop3
boot# ls /mnt/tmp
bin dev etc lib linuxrc
boot# find /mnt/tmp
mnt/tmp/
mnt/tmp/lib/
mnt/tmp/lib/aic7xxx.o/
mnt/tmp/bin/
mnt/tmp/bin/sh/
mnt/tmp/bin/insmod/
mnt/tmp/etc/
mnt/tmp/dev/
mnt/tmp/dev/console/
mnt/tmp/dev/null/
mnt/tmp/dev/ram/
mnt/tmp/dev/systty/
mnt/tmp/dev/tty1/
mnt/tmp/dev/tty2/
mnt/tmp/dev/tty3/
mnt/tmp/dev/tty4/
mnt/tmp/linuxrc/
Ennek a ram lemezképnek a legfontosabb része az aic7xxx.o, mely az én
scsi modulom.
Végül elérkeztünk az utolsó lépéshez, az /etc/lilo.conf módosításához:
Itt láthatod az én bejegyzésemet a lilo.conf fájlban, mely összhangban
van az imént létrehozott rendszermaggal és a lemezképpel:
image=boot/vmlinuz-2.2.16-3ext3/
label=linux.ext3
initrd=boot/initrd-2.2.16-3ext3.img/
read-only
root=dev/hdb3/
Ennyi az egész. Root felhasználóként futtasd a /lilo-t, majd indítsd
újra a géped.
Ha gondjaid vannak, nézd meg [3]Linux kernel HOWTO ( [4]Linux
rendszermag HOGYAN) dokumentumot. Van néhány dolog benne amikkel
találkoznod kellett: az /etc/conf.modules fájlban található
rendszermag-modulokat le kell fordítani.
3. Az egyszerű beállító állomány
A legtöbb Lilo telepítés olyan beállító állományokat használ, mint az
alábbi:
boot = /dev/hda # vagy a gyökér lemezrész
delay = 10 # késleltetés, tizedmásodpercben (ekkor avatkozhatsz be)
vga = 0 # nem kötelező. 80x50-hez használd a "vga=1" parancsot
#linear # geometriai problémák esetén próbálkozz a "linear" paranccsa
l.
image = /boot/vmlinux # a zImage fájlod
root = /dev/hda1 # a gyökér lemezrész
label = Linux # vagy bármilyen tetszetős név
read-only # a root partíció kizárólag olvashatóként történő felcs
atolása
other = /dev/hda4 # dos lemezrész, ha van
table = /dev/hda # a jelenleghi partíciós táblázat
label = dos # vagy bármilyen nem tetszetős név
Ha szeretnéd, lehet több "image" és "other" bekezdésed. Nem szokatlan,
hogy több rendszermag-lemezképed van beállítva a lilo.conf-ban,
legalábbis, ha naprakész vagy a rendszermag fejlesztésekben.
3.1 Nagy rendszermagok kezelése
Ha fordítasz egy "zImage" rendszermagot és az túl nagy ahhoz, hogy fél
megabájtban elférjen (ez általános az új 2.1 rendszermagoknál), akkor
egy "nagy zImage"-et kell helyette készítened: "make bzImage". Egy
nagy rendszermag-lemezkép betöltéséhez semmi különleges nem kell, csak
a Lilo 18 vagy újabb változata. Ha a telepítésed régebbi, a Lilo
csomagodat frissíteni kell.
3.2 Windows NT betöltése a "LILO boot:" menüből
A következőkben leírom annak menetét, hogyan tudod hozzáadni a Lilo
menüjéhez mind a Linux, mind pedig az NT bejegyzéseit:
* Először is javaslom, hogy telepíts egy friss Windows NT 4.0-t a
merevlemezre. Azt gondolom, hogy már elkészítetted a fontos
adataid biztonsági mentését, így az NT telepítése nem okozhat
problémát. Az NT telepítése közben, a telepítő nem fogja
megkérdezni hova telepítse a NT betöltőjét, így az merevlemez
MBR-jébe (Master Boot Record) kerül. Azonban lehetőség van arra,
hogy az MBR előző tartalma megmaradjon az MBR-en belül
(különösen egy előző Lilo). Emiatt azt javaslom, hogy (az NT
telepítése előtt) egy DOS-os Fdisket tartalmazó DOS
rendszerlemezről töltsd be a rendszert. A parancssorban a:\
egyszerűen írd be a következő parancsot: fdisk /mbr és indíts
újra a gépet (immár a rendszerlemez nélkül).
* Miután sikeresen telepítetted az NT-t, láthatod, hogy az egész
merevlemezt elfoglalja, vagy a merevlemezed egy meghatározott
részét (attól függően, hogyan döntöttél a telepítési folyamat
során). Tanácsos "lezsugorítani" az NT-t elfoglaló lemezrészt,
annak érdekében, hogy legyen egy kis szabad helyünk a lemezen.
Erre a szabad területre fogod telepíteni a Linuxot. Miután
beállítottad az NT-t és az működik, egy Partition Magic
segédprogramot (gyártója a Power Quest) tartalmazó
hajlékonylemezről kell indítanod a rendszert. Ez egy grafikus
eszköz, mely látja az összes lemezen lévő összes lemezrészt. A
legjobb dolog, hogy a lemezrészekkel anélkül tudsz változtatásokat
végrehajtani, hogy tönkretennéd a már meglévő adataidat. Az egyik
lehetőség a meglévő lemezrészek csökkentése, annak érdekében,
hogy egy kis szabad helyet szerezzünk egyéb célokra. Bár tanácsos
egy biztonsági másolatot készíteni bármilyen módosítás előtt, én
általában az NT lemezrész "zsugorítását" az előtt teszem,
mielőtt még bármit is telepítettem volna az NT-n kívül (így, ha
szükséges egy újratelepítés ne okozhat gondot). Nos, a Partition
Magic (vagy bármely általad ismert hasonló segédprogram)
lezsugorítja az NT lemezrészt (legyen az NTFS vagy FAT) egy kisebb
méretűre, majd ezt az előző rész elejére vagy a végére teszi.
Ez azt jelenti, hogy választhatsz, hogy a lezsugorított NT
lemezrész a merevlemez elején vagy végén helyezkedjen el (én
általában azt választom, hogy az NT a lemez elejére kerüljön, így
a lemez hátsó része "szabad területté" válik). A "zsugorítás"
befejezése után, újraindíthatod az NT-t, és ellenőrizheted az új
helyzetet: a Windows intézőt és a Lemezkezelőt használhatod erre
a feladatra.
* Eddig megvolnánk. A következő lépés a Linux telepítése. Ha
ismered a RedHat terjesztést (remélem más terjesztésekkel ugyanez
vagy hasonló a helyzet), rakd a telepítő CD-t a meghajtóba és
indítsd újra a géped. Amikor a telepítés típusának kiválasztásához
érsz (Gnome vagy KDE munkaállomás, Egyéni stb.) bármelyik általad
kívánt típust kijelölheted, én azonban a munkaállomás
(workstation) telepítését javasolnám először. Ez azért jó, mert a
Linux telepítő automatikusan megtalálja a szabad partíciót az
(első) merevlemezen, elkészíti az összes, Linuxhoz szükséges
partíciót, megfelelően megformázza őket, alapértelmezettként
beállítja a legtöbb opciót, így nincsen sok gondod a telepítés
alatt (később ha szeretnéd hozzáadhatod a hiányzó összetevőket,
vagy újratelepítheted a Linuxot egyéni módban a már létező
partíciókra). A Lilonak az MBR-be kell kerülnie.
* Miután úgy látod, hogy a Linux telepítse befejeződött, újra kell
indítani a gépet és látni fogod a Lilo-t egyetlen betölthető
Linux bejegyzéssel (vagy több mint egy Linux bejegyzéssel abban az
esetben, ha a hardvered többprocesszoros). Ne ess pánikba! A
Windows NT még mindig ott van, ahova telepítetted a Linux előtt.
Minél előbb meg kell ismerkedned a Linuxszal, abból a célból,
hogy megtaláld és megszerkeszd az új /etc/lilo.conf fájlodat.
Mikor először nyitod meg ezt a fájlt, azt fogod látni, hogy csak
egy (vagy több) Linux bejegyzés szerepel. Nos, ismerned kell a
pontos helyzetét (azaz partícióját) a Windows NT telepítésednek,
így hozzáadhatod a megfelelő bejegyzést az /etc/lilo.conf fájlba.
Miután megcsináltad, indítsd újra a Lilo-t és a következő
újraindítás után ott lesz mind a "linux" mind pedig a "nt"
bejegyzés a Lilo menüjében.
3.3 Windows 2000 betöltése a "LILO boot:" menüből
Nos, használhatod ugyanazt az eljárást, amit fent ismertettem.
Javaslom, hogy olvasd el a [5]Linux+WindowsNT mini-HOWTO dokumentumot,
mely ír a Windows 2000 betöltéséről is. Ez a lemez ugyanazon
területére volt telepítve, mint Windows NT azelőtt. Itt nagyon sok
hasznos részletet találsz majd meg a különböző Linux+WinNT/2000/98
kombinációkat illetően.
4. A hdc telepítése hda-ként, a bios= kapcsoló használatával
A Lilo lehetőséget ad arra, hogy egy merevlemezről csatlakoztassuk a
rendszermag lemezképét, és a BIOS-t arra utasítsuk, hogy egy másik
lemezről töltse azt be. Például, én gyakran telepítem a Linuxot
hdc-re (secondary mester), majd önálló rendszerként töltöm azt be, egy
másik gép primary IDE vezérlőjén lévő rendszerben. A telepítő
hajlékonylemezt egy pici partícióra másoltam, így futtathatom a chroot
parancsot egy virtuális konzolon a hdc telepítéséhez, miközben a
rendszert valami másra használom.
A Lilo telepítéséhez használt lilo.conf fájl a következőképpen néz
ki:
# Ezt a fájlt egy /dev/hdc-n futó rendszernél kell alkalmazni
boot = /dev/hdc # felülírja a hdc MBR-jét
disk = /dev/hdc # jelzi milyen lesz a hdc:
bios = 0x80 # a bios első meghajtóként fogja látni
delay = 0
vga = 0
image = /boot/vmlinux # ez a /dev/hdc1- en van
root = /dev/hda1 # de a betöltődés során hda1 lesz
label = Linux
read-only
Ezt a konfigurációs állományt egy off /dev/hdc1-en futó Lilo-nak kell
beolvasnia. A Lilo felcsatolja és beírja a betöltő szektorba. A
(/dev/hdc)-nek hivatkoznia kell a /boot-ban elhelyezkedő fájlokra
(jelenleg hdc-ként telepítettük); az ilyen állományok hda alatt
lesznek elérhetőek, ha a lemezt egy önálló rendszerről töltjük be.
Ezt a konfigurációs fájlt én /mnt/etc/lilo.conf.hdc-nek hívom (az /mnt
az ahova a hdc kerül felcsatolásra a telepítés során. A Lilo
telepítéáséhez a "cd /mnt; chroot . sbin/lilo -C /etc/lilo.conf.hdc
parancsot használom. Ha ez esetleg varázslatnak tűnne nézd meg a
chroot kézikönyv oldalait.
A "bios=" utasítás a lilo.conf fájlban azt jelzi a Lilo-nak, hogy a
BIOS hogyan jelöli az eszközt. A BIOS hívás azonosítja a hajlékony- és
merevlemezes meghajtókat: 0x00 és a 0x01 választja ki a
hajlékonylemez-meghajtót, a 0x80 és az ezt követő számok pedig a
merevlemezt (a régi BIOS-ok csak két eszköz elérésére képesek). A
"bios = 0x80" az előző mintafájlban azt jelenti, hogy használd a
0x80 a BIOS hívásokban a "/dev/hdc" eszközhöz.
Ez a Lilo utasítás más helyzetekben is hasznos lehet, például mikor a
BIOS az IDE lemezek helyett SCSI lemezekről is tud rendszert
betölteni. Ha mind IDE, mind pedig SCSI eszközök is jelen vannak, a
Lilo nem tudja eldönteni, hogy a 0x80 mely lemezre fog vonatkozni,
mivel a felhasználó tudja ezt kiválasztani a BIOS konfigurációs
menüben, és a BIOS-t nem lehet elérni, miközben a Linux működik.
Alapesetben a Lilo azt feltételezi, hogy az IDE lemezeket
csatlakoztatja először BIOS, de ezt felül lehet bírálni a következők
használatával a /etc/lilo.conf fájlban:
disk = /dev/sda
bios = 0x80
5. A Lilo használata, ha a BIOS nem látja a root partíciót
Két IDE és egy SCSI lemezem van. A SCSI lemezt nem lehet a BIOS-ból
látni. A Linux betöltője a Lilo, BIOS hívásokat használ, és csak
azokat a meghajtókat látja, amelyet a BIOS is lát. Az én buta AMI
BIOS-om csak "A:"-ról vagy "C:" -ről hajlandó rendszert betölteni. A
root partícióm a SCSI lemezem egy lemezrészén helyezkedik el.
A megoldás az, hogy a rendszermagot, a map fájlt, és a lánc betöltőt
(chain loader) az első IDE lemezen egy Linux partíción tárolom.
Figyeld meg, hogy nem kötelező a a rendszermagot a root partíción
tartani.
Az első IDE meghajtóm második lemezrésze (/dev/hda2, a Linux
lemezrész melyről régebben a rendszert szoktam betölteni) a /u2 alá
van felcsatolva. Íme az általam használt /etc/lilo.conf fájl.
# Lilo telepítése a Master Boot Recordba
# az első IDE lemezen.
#
boot = /dev/hda
# /sbin/lilo (a telepítő) bemásolja a Lilo boot recordot
# a következő fájlból az MBR-be.
install = /u2/etc/lilo/boot.b
#
# Írtam egy bőbeszédű boot menüt. A Lilo itt fogja azt megtalálni.
message = /u2/etc/lilo/message
# A telepítő elkészíti a következő fájlt. Jelzi a
# rendszer-betöltőnek, hol vannak a rendszermag blokkjai.
map = /u2/etc/lilo/map
compact
prompt
# várj 10 másodpercet, majd töltsd be alapértelmezettként az 1.2.1 rendszerma
got.
timeout = 100
# A rendszermag ott helyezkedik el, ahol a BIOS láthatja:
# cp -p /usr/src/linux/arch/i386/boot/zImage /u2/z1.2.1
image = /u2/z1.2.1
label = 1.2.1
# A Lilo megmondja a rendszermagnak, hogy csatolja fel a első SCSI partíciót
# root fájlrendszerként. A BIOS-nak nem szükséges látnia.
root = /dev/sda1
# A lemezrész ellenőrzésre kerül és a /etc/rc.d/rc.S csak-olvashatóként újra
felcsatolja
# Telepítettem egy régi Slackware rendszermagot is, arra az esetre, ha netalán
# nem működik a másik rendszermag. Ténylegesen csak egyszer volt szükségem rá
.
image = /u2/z1.0.9
label = 1.0.9
root = /dev/sda1
read-only
# A DR-DOS 6 lemezrészem.
other = /dev/hda1
loader=/u2/etc/lilo/chain.b
label = dos
alias = m
6. SCSI meghajtó BIOS számának kiderítése
Marc Tanguy hozzájárulása (mtanguy@ens.uvsq.fr), 2001.09.27
6.1 Az elmélet
Alapvetően két módot érdemes tudni:
Ha van egy adaptec scsi kártyád (2940u2, 29160, 39160), egyszerűen a
"diagnózis" módszert kell használni (a BIOS v3.10.0 használat a
ajánlott). Ezt az scsi kártya BIOS menüjében kell aktiválni. Majd
valami ilyesmire kell várnod, és valami hasonlót kell látnod:
... ID LUN Gyártó Termék Rev Méret Sync Bus HD#
... 0 0 QUANTUM ATLAS10K2 DDD6 17GB 160 16 80h
... 1 0 QUANTUM ATLAS10K2 DDD6 17GB 160 16 81h
... 2 0 IBM DDRS DC1B 4GB 80 16 82h
... 3 0 IBM DNES SAH0 9GB 80 16 83h
Ha nincsen adaptec kártyád, tudnod kell mi a "betöltő" lemez
(általában ID 0, de ez nem kötelező, ezt az scsi kártya BIOS-ban
lehet meghatározni) a LILO hol fogja megtalálni és hol fog kezdődni:
ez az első lemez, ezért a 0x80 számmal rendelkezik. Ezután már nagyon
egyszerű, a BIOS követi az ID-ket.
Például :
ID 0 -> boot -> 0x80
ID 1 -> empty
ID 2 -> disk -> 0x81
ID 3 -> disk -> 0x82
or
ID 0 -> disk -> 0x81
ID 1 -> empty
ID 2 -> disk -> 0x82
ID 3 -> boot -> 0x80
ID 4 -> disk -> 0x83
Ez a rész egyáltalán nem törődik azzal, hogy mi van az scsi lemezekre
telepítve. Azonban figyelembe kell venni, hogy ha a SCSI csatolónál
nagyobb ID azonosítót használsz akkor gondjaid lehetnek. Ezért mindig
meg kell próbálni hogy az scsi csatoló ID-je közvetlenül az scsi
eszköz azonosítója mögött legyen.
6.2 A Linux és az NT indításának megcserélése
Renben, de az NT kell, hogy legyen az első betöltendő lemez, ezért
az 0x80 kell neki adni, azonban már van egy LILO-m és egy teljes ext2
lemezrészem a 0x80 lemezen és a NT pedig a 0x83 lemezen van. Hogyan
"cserélhetem ki" a Linuxot az NT-vel? Ez nagyon egyszerű: csak
jelezni kell a BIOS-nak, hogy az NT lemez most a 0x80 a Linux lemez
pedig a 0x83.
other=/dev/sdd1
label=nt
map-drive = 0x83
to = 0x80
map-drive = 0x80
to = 0x83
Ez a változtatás egy figyelmeztetéssel fog járni:
Warning: BIOS drive 0x8? may not be accessible
(Figyelem: a 0x8? BIOS meghajtó lehetséges, hogy nem lesz elérhető)
Ha tudod mit csinálsz, gond nélkül működni fog.
A következő konfiguráción használtam, amelyen egy Red Hat Linux 7.1
és egy Windows 2000 Pro volt:
Név mutató partíció.típus Fájlrendszer típus [cimke] méret (MB)
lemez: /dev/sda - 0x80
sda1 Boot Primary Linux ext2 [/boot] 24.68
sda2 Primary Linux Swap 139.83
sda3 Primary Linux ext2 [/usr] 3150.29
sda4 Primary Linux ext2 [/home] 15044.04
lemez: /dev/sdb - 0x81
sdb1 Primary Linux Swap 139.83
sdb2 Primary Linux ext2 [/] 3150.29
sdb3 Primary Linux ext2 [/opt] 1052.84
sdb4 Primary Linux ext2 [/public] 14015.88
lemez: /dev/sdc - 0x82
sdc1 Primary Linux ext2 [/var] 1052.84
sdc2 Primary Linux ext2 [/tmp] 106.93
sdc3 Primary Linux ext2 [/cache] 1052.84
sdc4 Primary Linux ext2 [/chroot] 2352.44
lemez: /dev/sdd - 0x83
sdd1 Boot Primary NTFS [WINDOWS_2000] 9162.97
A teljes /etc/lilo.conf állományom:
boot=/dev/sda
map=/boot/map
install=/boot/boot.b
prompt
default=Linux
read-only
compact
image=/boot/vmlinuz
label=Linux
root=/dev/sdb2
other=/dev/sdd1
label=Windows
map-drive = 0x83
to = 0x80
map-drive = 0x80
to = 0x83
6.3 Egyéb
Éppen most építettem be egy új scsi lemezt, és a LILO most nem
hajlandó betöltődni, mi történik?
Mikor egy új meghajtót építesz be a rendszerbe, nagyon figyelned kell
az ID-kre. Ha már két meglévő meghajtó közé csatlakoztatsz egy újat,
a BIOS számok megváltoznak:
előtte ----> utána
scsi id - - BIOS id scsi id - - BIOS id
ID 0 - disk - 0x80 ID 0 - disk - 0x80
ID 1 - empty ID 1 - new disk - 0x81
ID 2 - disk - 0x81 ID 2 - disk - 0x82 !!
Ha megváltoztatod a BIOS ID-ket, újra kell értékelned őket.
7. Nagy kapacitású lemezek elérése, ha a BIOS nem látja azt
Megjegyzés: "Nagy" az 1GB? Nos, egyszer volt hol nem volt ...
Irodámban lévő rendszeremben 1GB-os IDE lemez van. A BIOS csak az
első 504 MB-ot látja az IDE estében. (Ahol is az MB 2**10 byte-ot
jelent, nem pedig 10**6 byte-ot.) Szóval MS-DOS-om van egy 350 MB-os
partíción /dev/hda1, valamint a Linux root egy 120 MB-os
lemezrészen/dev/hda2.
Hauke Laging (hauke@laging.de) és Bob Hall (bhall@hallfire.org)
észrevettek egy apróbb hibát a fentieknél, ők javasolták hogy a MB
2**20 byte legyen a 2**10 byte helyett. Köszönöm a kiigazítást. Ezen
felül, Hauke többet szeretett volna tudni, ahogy ő nevezte a, "LILO
indulás karakter kódjairól, amikor a LILO leáll a LI, LI-, LIL- vagy
más hibaüzenetekkel". Szívesen venném a hozzászólásokat ebben a
témakörben vagy működő hivatkozást a magyarázatra.
Íme tessék (Zohar Stolar hozzájárulása, zohar@numericable.fr):
B. LILO betöltési hibakódok
[6]http://www.tldp.org/HOWTO/Bootdisk-HOWTO/a1483.html
Köszönöm a hivatkozást.
Az MS-DOS nem volt képes telepíteni magát, mikor a lemez új. A Novell
DOS 7-nek ugyanez a problémája volt. Szerencsémre, az "IBM opciók"
elfelejtette berakni a dobozba a "OnTrack" lemezt a meghajtó mellé. A
merevlemez mellé kellett volna rakni a "OnTrack Disk Manager" nevű
programot. Ha csak MSDOS-od van, azt hiszem ezt használnod kell.
Így készítettem egy lemezrészt a linuxos fdisk-kel. MSDOS-6.2 nem
települt a /dev/hda1-re. Valami ilyesmit írt ki: "Az MS-DOS ezen
verziója csak új telepítésekhez használható. A számítógépeden már van
MS-DOS, ezért egy frissítő kiadásra van szükséged, melyet
beszerezhetsz a kereskedőnél." Valójában a merevlemez teljesen új
volt.
Micsoda tragacs! Így újra futtattam a linuxos fdisk-et és letöröltem
az 1. partíciót a partíciós táblából. Ez kielégítette az MS-DOS
6.2-őt, mely létrehozta ugyanazt a 1. partíciót, melyet éppen most
töröltem le. Az MS-DOS 6.2 beírta a saját Master Boot Record-ját a
merevlemezre, de nem tudta betölteni magát.
Szerencsére volt egy Slackware rendszermagom egy hajlékonylemezen (ezt
a Slackware telepítő programja a "setup" készítette), így betöltöttem
a Linuxot és felülírtam a a Lilo-val a MS-DOS hibás MBR-jét. Ez
működött. Íme az általam használt /etc/lilo.conf fájl:
boot = /dev/hda
map = /lilo-map
delay = 100
ramdisk = 0 # kikapcsolja a ramdisk-et a Slackware magban
timeout = 100
prompt
disk = /dev/hda # A BIOS csak az első 500 MB-ot látja.
bios = 0x80 # Az első IDE lemezt adja meg.
sectors = 63 # a meghajtó dokumentácijából kivett számok
heads = 16
cylinders = 2100
image = /vmlinuz
append = "hd=2100,16,63"
root = /dev/hda2
label = linux
read-only
vga = extended
other = /dev/hda1
label = msdos
table = /dev/hda
loader = /boot/chain.b
Miután telepítettem ezeket a rendszereket, ellenőriztem a lemezrészt,
mely tartalmazza a zImage, boot.b, map, chain.b, és üzenet fájlokat és
képesek az msdos fájlrendszer használatára, mivel nincsen
"stacker"-rel, vagy "doublespace"-el tömörítve. Így tudtam DOS
lemezrészt készíteni a /dev/hda1 500 MB-os lemezen.
Azt is megtanultam, hogy az "OnTrack" egy partíciós táblát írt volna
néhány tucat bájttal a merevlemezre, az eleje helyett és valószínűleg
meg kellett volna bütykölni a Linux IDE meghatót, hogy megoldja a
problémát. Az előre lefordított Slackware rendszermaggal azonban
lehetetlen lett volna telepíteni. Végül az IBM küldött nekem egy
"OnTrack" lemezt. Felhívtam az OnTrack's technikai támogatását. Azt
mondták a Linux rossz, mert nem használja a BIOS-t. Lemezüket odaadtam
valaki másnak.
8. Biztonsági lemezről történő betöltés
Következő. Telepítettem a Windows-95-öt az irodai rendszeremen. Ez
tönkretette a szép Lilo MBR-met, de a Linux partícióimat békén hagyta.
A rendszermag betöltése hajlékonylemezről nagyon sokáig tart, ezért
egy olyan hajlékonylemezt készítettem, mely tartalmaz egy működő
Lilo-t. Ez betölti a rendszermagomat az IDE merevlemezemről.
A lilo lemezt a következőképp készítettem el:
fdformat /dev/fd0H1440 # létrehozza a sávokat egy szűz lemezen
mkfs -t minix /dev/fd0 1440 # a fájlrendszer minix típusú
mount /dev/fd0 /mnt # az alapértelmezett tmp felcsatolása
cp -p /boot/chain.b /mnt # másold át a lánc betöltőt
lilo -C /etc/lilo.flop # telepítsd a Lilo-t és a térképet a lemezre.
umount /mnt
Figyeld meg, hogy a lemezt fel kell csatolni, miközben a telepítőt
futtatod , hogy a Lilo tudja írni helyesen a csatoló fájljait.
Ez a fájl az /etc/lilo.flop. Majdnem ugyanaz mint a legutóbbi:
# Egy hajlékonylemezt készít, mely a rendszermagot a merevlemezről tölti be.
boot = /dev/fd0
map = /mnt/lilo-map
delay = 100
ramdisk = 0
timeout = 100
prompt
disk = /dev/hda # 1 GB IDE, a BIOS csak az első 500 MB-ot látja.
bios=0x80
sectors = 63
heads = 16
cylinders = 2100
image = /vmlinuz
append = "hd=2100,16,63"
root = /dev/hda2
label = linux
read-only
vga = extended
other = /dev/hda1
label = msdos
table = /dev/hda
loader = /mnt/chain.b
Végül, szükségem volt egy MS-DOS 6.2-re az irodai rendszeremen, de nem
akartam bántani a első merevlemezt. Hozzáadtam egy SCSI vezérlőt és
lemezt, msdos fájlrendszert raktam rá a Linux mkdosfs-programjával, és
a Windows-95 "D:" meghajtóként látja. Természetesen az MSDOS nem fog a
"D:-"ről betöltődni. Ez nem gond, ha van Lilo. Hozzáadtam a
következő sort a lilo.conf fájlhoz 2. példa
other = /dev/sda1
label = d6.2
table = /dev/sda
loader = /boot/any_d.b
Ezzel a módosítással az MSDOS-6.2 fut, és azt gondolja, hogy ő a C: a
Windows-95 pedig a D:.
9. LILO a Mandrake Linux 9.1 telepítése után, HP termékeken
2003.11.19
9.1 A kísérletben használt termékek leírása
Megjegyzés: Ez a rész semmilyen értelemben NEM egy HP termékekről
szóló reklám! Valójában az általam használt HP számítógépek egy
sorozatában meghibásodtak a tápegységek, problémák voltak a
merevlemezekkel stb. Másrészről a laptopok akkumulátorai idő előtt
lemerültek. Ezeken kívül a HP gépek jól működnek.
HP Omnibook 6000
Az Omnibook 6000 laptopok bootolható DVD meghajtóval vannak
felszerelve, a minap egy ICT konferencián vettem egy bootolható
Mandrake Linux 9.1 DVD telepítő lemezt. A laptop indítása után, a
bootolható DVD lemez használatával, közvetlenül a Linux telepítője
indult el.
HP Vectra VL420 (szerverként használt)
Az Omnibook 6000 laptoppal ellentétben a HP Vectra VL420-ben nincs DVD
meghajtó (csakegy CD meghajtó), így nem lehet DVD-ről telepíteni.
Viszont lehetőség van indítólemezről kezdeni a telepítési eljárást.
Valójában számos telepítőkészlet (boot image) elérhető azok számára,
akiknek nincs (bootolható vagy semmilyen) DVD meghajtója. Ezek egyike
a "hálózati". Ez azt jelenti, hogy egy helyi hálózaton - legyen az
NFS, FTP vagy HTTP szerver - van elhelyezve a telepítőkészlet.
HP Vectra VL420 (munkaállomásként használt)
Egy másik VL420 desktop rendszert is használok, ebben van egy szabad
HDD, egy előző Windows 2000 telepítésből maradt meg (ez az IDE
meghajtó egy másik számítógépből lett átrakva, abban az elsődleges
volt, ebben pedig egy második, adatmentésre használt merevlemez). Jó
dolog az, hogy erre van HTTP és FTP szerver telepítve (természetesen
akkor használható, ha a rendszer arról a lemezről lett indítva). Ez
nagyszerű, így ezen szerverek egyikét használhatom most.
Készítettem egy "hálózatos" indítólemezt, majd erről indítottam az
első Vectra VL420 gépet (amelyet Linux szervernek szántam). Hamarosan
el kellett döntenem a telepítés módját (NFS vagy FTP vagy HTTP
szerver). Először a második "szabad" HTTP szervert akartam használni,
amelyet fentebb említettem, de figyelmetlenségből "Everyone"
csoportot próbáltam a Windows felhasználókhoz rendelni, így mindig a
következő választ kaptam a Linux telepítésekor:
Error: Couldn't get file ... (or something like that)
Ekkor a "szabad" FTP szervert próbáltam használni a második Vectra
gépről, ez először a helyi (local) és távoli (remote) IP címeket
kérdezte meg. Ekkor minden tökéletesen működött, megkezdődött a
távoli Linux fájlok egy részének letöltése ennek a memóriájába,
mindenféle panaszkodás nélkül. Ezután hamarosan ugyanaz következett,
ami az Omnibook 6000 gépen:
megjelent a telepítési menü, amely rákérdezett a telepítési eljárás
során használni kívánt nyelvre.
Ettől a ponttól kezdve a telepítési eljárás majdnem ugyanaz...
A következő dolgokat állítottam be vagy választottam ki:
- használt nyelv, az alapértelmezett angol (amerikai) mellett:
hozzáadtam az Unicode-ot és a szerbet (a cirillt és a latint
egyaránt); - egér és billentyűzet; - biztonsági szint - elfogadtam az
alapértelmezettet: "Standard" a laptophoz és "Higher" a szerverhez;
A következő lényeges kérdés az egyik DrakX particionálási opció
kiválasztása:
- a laptopnál a Windows partíción lévő szabad hely felhasználását
választottam, mivel ebben egy merevlemez van, és ennek egy részén
szerettem volna Linuxot használni (a már telepített Windows 2000 Prof.
mellett). A Windows lemezkezelő a következőt közölte:
Disk 0 15 MB FAT (HP Diagnostics or like)
7.13 GB FAT32 (C: "HPNOTEBOOK")
20.80 GB Free space
A két partíció (FAT és FAT32) a HP által mellékelt CD lemezek
telepítése közben jöttek létre.
A Linux telepítő az első pillanatban arra panaszkodott, hogy a
Windows partíció "túlságosan töredezett", szükség van a Windows
indítására, majd a töredezettség-mentesítő (defrag) futtatására.
Ezután újra kell kezdeni a Mandrake Linux telepítését. A
töredezettség-mentesítési eljárás kb. másfél óráig tartott! Mikor
újraindítottam a telepítést, 7.13 GB Windows partíciót szerettem volna
a 20.80 GB helyett. A "Use the free space" ("szabad terület
használata") lehetőséget választottam. Ekkor partíciókat készített a
Linux számára: /dev/hda5 and /dev/hda7. - a Vectra VL420 gépen a
"Custom disk partitioning" ("egyedi particionálás") lehetőséget
választottam, mivel két SCSI meghajtóm volt, az egyiken futott a
Windows 2000 szerver, a másikat teljesen a Linux szervernek szántam.
Mellesleg nem voltam biztos a "Erase entire disk" ("a lemez teljes
törlése") jelentésében (egy egész lemezt töröl vagy egy partíciót?),
bár az is megfelelő megoldás lehet. A DrakX felismerte a két SCSI
meghajtót, mint sda és sdb. Az sdb meghajtót választottam a Linux
telepítéséhez. Az első lépés a "Clear all" ("teljes törlés") volt,
majd az "Auto allocate" ("automatikus helykiosztás") következett
(amely beállította a meghajtón létrehozandó partíciók méretét - a
lektor), mindez a második meghajtóra vonatkoztatva. Végül a "Done"
("kész") megjelenésekor létrejöttek a /dev/sdb1 és /dev/sdb6 Linux
partíciók.
9.2 A LILO beállítása ezeken a HP termékeken
HP Omnibook 6000
boot=/dev/hda
map=/boot/map
vga=normal
default="windows"
keytable=/boot/us.klt
prompt
nowarn
timeout=100
message=/boot/message
menu-scheme=wb:bw:wb:bw
image=/boot/vmlinuz
label="linux"
root=/dev/hda5
initrd=/boot/initrd.img
append="quiet devfs=mount acpi=off"
read-only
image=/boot/vmlinuz
label="failsafe"
root=/dev/hda5
initrd=/boot/initrd.img
append="failsafe devfs=nomount acpi=off"
read-only
other=/dev/hda2 <--- /dev/hda1 seems to be rese
rved for some HP diags.
label="windows"
table=/dev/hda
other=/dev/fd0
label="floppy"
unsafe
HP Vectra VL420 (desktop Linux kliens rendszerként telepítve)
boot=/dev/hda
map=/boot/map
vga=normal
default="windows"
keytable=/boot/us.klt
prompt
nowarn
timeout=100
message=/boot/message
menu-scheme=wb:bw:wb:bw
image=/boot/vmlinuz
label="linux"
root=/dev/hda5
initrd=/boot/initrd.img
append="quiet devfs=mount acpi=off"
vga=788 <--- that line is missing at la
ptop with LCD screen above.
read-only
image=/boot/vmlinuz
label="linux-nonfb"
root=/dev/hda5
initrd=/boot/initrd.img
append="devfs=mount acpi=off"
read-only
image=/boot/vmlinuz
label="failsafe"
root=/dev/hda5
initrd=/boot/initrd.img
append="failsafe devfs=nomount acpi=off"
read-only
other=/dev/hda1 <--- /dev/hda1 seems not to be
reserved for HP diags here.
label="windows" There I have Windows 20
00 Professional already
table=/dev/hda installed (probably wit
hout HP's supplied CD's).
other=/dev/hdb1 <--- that is the spare disk wit
h Windows 2000 Server.
label="windows2" Actually I had some dat
a on it and used it as a
table=/dev/hdb second, backup disk on
that desktop workstation.
map-drive=0x80 I have never tried to b
oot the computer from it, but
to=0x81 Mandrake's setup offere
d it as a boot option.
map-drive=0x81 (And that was useful as
a FTP server, needed to install
to=0x80 Mandrake Linux on the o
ther box - without DVD drive too).
other=/dev/fd0
label="floppy"
unsafe
HP Vectra VL420 (szerver szolgáltatásokkal felvértezett desktop Linux
kliens rendszerként telepítve)
boot=/dev/sda <--- /dev/sda is the first SCSI
disk where LILO resides (MBR).
map=/boot/map
vga=normal
default="windows"
keytable=/boot/us.klt
prompt
nowarn
timeout=100
message=/boot/message
menu-scheme=wb:bw:wb:bw
image=/boot/vmlinuz
label="linux"
root=/dev/sdb1 <--- /dev/sdb1 is the second SC
SI disk where Linux resides.
initrd=/boot/initrd.img
append="quiet devfs=mount acpi=off"
vga=788
read-only
image=/boot/vmlinuz
label="linux-nonfb"
root=/dev/sdb1
initrd=/boot/initrd.img
append="devfs=mount acpi=off"
read-only
image=/boot/vmlinuz-secure
label="linux-secure" <--- something related to the L
inux server security?
root=/dev/sdb1
initrd=/boot/initrd-secure.img
append="quiet devfs=mount acpi=off"
read-only
image=/boot/vmlinuz
label="failsafe"
root=/dev/sdb1
initrd=/boot/initrd.img
append="failsafe devfs=nomount acpi=off"
read-only
other=/dev/sda1 <--- /dev/sda1 is the first par
tition on the first SCSI disk where Windows resides.
label="windows"
table=/dev/sda
9.3 Következtetések
Mint a fenti példákból is látható, különböző konfigurációjú
számítógépeket használok, különböző típusú merevlemezekkel. Az
egyikben egy van, a másikban kettő, és van olyan, amelyikben egy
rakat SCSI meghajtó van. Mindettől függetlenül mindig megpróbáltam a
LILO-t az első meghajtón lévő MBR-be tenni. Úgy látszik a Linux
vágül megoldotta a régi 1024 cyl problémát. Valójában úgy néz ki, hogy
a LILO képes a Linuxot betölteni attól függetlenül, hogy az a Linux
partíciók egyikére került vagy sem.
Van néhány más megfontolandó dolog is a fenti kísérlettel
kapcsolatban, de ezek egy másik nagyszerű dokumentum részét képezik:
[7]Linux+WindowsNT mini-HOWTO.
10. Szakirodalom
2004.03.30
Figyelem: Emberek, gyakran járok nemzeti (nemzetközi) ICT
konferenciákra szerte Szerbia és Montenegróban, tanulmányokat
publikálva és előadásokat tartva. Például [8]ezen a képen is láthatsz
a hallgatóság előtt beszélni. Szeretném a lehető legszélesebb körben
terjeszteni az amatőr rádiózás alapötletét és hasznosságát. Azt
szeretném, ha olvasóim mindezt a Linuxszal tennék meg. Ezen kívül,
különböző cikkeket írtam különböző tudományos és egyéb lapnak. Itt
megtalálhatod az általam írt cikkek felsorolását, és az eddig
konferenciákon kiadott tanulmányokat is.
Abban az esetben, ha újra ki szeretnéd adni, vagy továbbítani
szándékozol önkéntes munkáimat újságok, vagy más más médiának, bátran
keress meg. Tanulmányaim némelyike szerb cirill nyelven íródott,
néhány angolul, néhány pedig vegyesen is!
- "U prilog I.A.C.", MI (the youth scientists' organization
newspaper), No. 69, 1990.
- "U prilog I.A.C. (2)", MI (the youth scientists' organization
newspaper), No. 70, 1990.
- "Vise od radio-amaterskog hobija", Vojska, No. 163, 1995.
- "Korak ka zvezdama", Vojska, No. 200, 1996.
- "Die Gefahr von Innen - Internet gegen Amateurfunk",
AMSAT-DL Journal, No. 4, Dez./Feb. 96/97.
- "Kakva nam organizacija (ne) treba?", Radioamater,
Feb. 1997.
- "Kakva nam organizacija (ne) treba? (2)", Radioamater,
Apr./May. 1997.
- "Sateliti umiru padajuci", Vojska, No. 235, 1997.
- "The Internet is not the Enemy", QST, Aug. 1998.
- "Novi radio-amateri za novi vek", Antena, June 2000.
- "Racunarske komunikacije putem radio-veza i
zastita pristupa", Bezbednost, No. 3, 2000.
- "Paket-radio - Racunarske komunikacije putem radio-veza",
proceedings, "Info-Teh", Vrnjacka Banja, Serbia, 2001.
- "Racunarske komunikacije putem radio-amaterskih veza",
proceedings, "YU-Infő, Kopaonik, Serbia, 2002.
- "Computer Communications over radiő, presentation,
"Linux FEST", Belgrade, Serbia, 2002.
- "Paket-radio - Radio-amaterske digitalne veze",
proceedings, "Kongres JISA", Herceg Novi, Montenegro, 2002.
- "Paket-radio (2) - Modemi za radio-veze",
proceedings, "Info-Teh", Vrnjacka Banja, Serbia, 2002.
- "Alternativne racunarske mreze", festival catalog,
"INFOFEST", Budva, Montenegro, 2002.
- "Alternative computer networks", proceedings, "TELFOR",
Belgrade, Serbia, 2002.
- "With rule and regulation improvements to the progress"
proceedings, "TELFOR", Belgrade, Serbia, 2002.
- "Racunarske komunikacije putem radio-amaterskih veza (2)",
proceedings, "YU-Infő, Kopaonik, Serbia, 2003.
- "Racunarske komunikacije putem radio-amaterskih veza (3)",
proceedings, "YU-Infő, Kopaonik, Serbia, 2003.
- "Paket-radio (3) - Programske mogucnosti na strani servera",
proceedings, "Info-Teh", Vrnjacka Banja, Serbia, 2003.
- "Paket-radio (4) - Legal rules and regulations in the amateur
computer networks", proceedings, "Info-Teh", Vrnjacka Banja,
Serbia, 2003.
- "Packet-radio (2) - With rule and regulation improvements to the progre
ss",
proceedings, "Kongres JISA", Herceg Novi, Montenegro, 2003.
- "Alternativne racunarske mreze (2)", festival catalog,
"INFOFEST", Budva, Montenegro, 2003.
- "Alternativne racunarske komunikacije putem radio-veza",
Info M, 6-7/2003.
- "Legal Rules and Regulations in the Amateur Radio Computer Networks"
,
proceedings, "22nd ARRL and TAPR Digital Communications Conference",
Hartford, CT USA, 2003.
- "Favoritism", IEEE Potentials, Oct/Nov 2003
- "Alternative computer networks (2)", proceedings, "TELFOR",
Belgrade, Serbia, 2003.
- "With rule and regulation improvements to the progress (2)"
proceedings, "TELFOR", Belgrade, Serbia, 2003.
- "XI Telekomunikacioni forum - TELFOR 2003", Info M, 8/2003.
- "Aktivnosti organizacije IEEE Computer Society - YU Chapter"
Info M, 8/2003.
- "Yugoslavia IEEE Student Branch", IEEE Region 8 News,
Vol. 7 No. 1, Feb/Mar 2004
Besides these articles published and papers presented, I have been
studying for an M.Sc. degree in computing. I am also the member of the
following associations: IEEE Computer Society, IEEE Communications
Society and ACM. In addition, I have been voluntarily working on
establishing an academy computer network that would use the amateur
radio stations as the media. Such networks exist somewhere else on the
globe and I invite their administrators to contact me in order to
cooperate.
11. További információk
11.1 Szerzői jog
Copyright (c) 2003 by Miroslav [9]Misko Skoric, YT7MPB.
A dokumentum szabadon másolható, terjeszthető és módosítható, az FSF
által közzétett GNU Szabad Dokumentációs Licenc v1.1, vagy annak
későbbi változatában szereplő feltételek szerint; állandó fejezetek,
előoldali és hátoldali szövegek nélkül.
A licenc egy másolata megtalálható a
[10]http://www.fsf.org/licenses/fdl.html honlapon.
11.2 A felelősség teljes kizárása
A leírásban található információt kizárólag saját felelősségedre
használhatod. A leírásban foglaltakért semmilyen felelősséget nem
vállalok. A fogalmakat, példákat és a dokumentum egyéb tartalmát
kizárólag saját felelősségedre használhatod.
Minden szerzői jogot a megfelelő tulajdonos birtokol, hacsak másként
nincs jelezve. Ez a leírás nem sért semmilyen termék védjegyet sem
pedig szolgáltatási védjegyet.
Az egyéni termékekre vagy márkákra történő hivatkozás nem képezi
jóváhagyás tárgyát.
Erősen ajánlott rendszeres időközönként rendszeredről biztonsági
mentést készíteni nagyobb telepítések előtt.
11.3 Hírek
A Lilo dokumentáció mellett, számos mini-HOGYAN létezik, melyek
hasznosak lehetnek számodra. Mindegyiket úgy nevezik, hogy
"Linux+foobar-OS", néhány foobar-OS, a Linux és más operációs
rendszer(ek) egymás melletti működéséről szólnak. Például, a "NT OS
betöltő + Linux mini-HOGYAN" (Bernd Reichert írta), azt írja le,
hogyan kell hozzáadni egy sort a Linux számára a már létező Windows
NT betöltő menüjéhez. Majd ott van a [11]Linux+WindowsNT mini-HOWTO,
melyet én írtam. Ez arról szól, hogyan adjuk hozzá az NT bejegyzést a
már létező Linux Lilo menünkbe (sokkal részletesebb, mint ebben a
dokumentumban). A "Win95 + WinNT + Linux multiboot using LILO
mini-HOWTŐ az írja le, hogy a különböző Windows változatok, hogyan
élhetnek együtt a Linuxszal.
Ez a mini-HOGYAN időről időre frissülni fog. Ha úgy gondolod, hogy
a Linux telepítő CD-n megtalálható HOGYAN elavult, az interneten
megtalálhatod a legújabb kiadását a dokumentumnak. Elsősorban a
[12]Linux Documentation Project honlapon, vagy a következő [13]Linux
Documentation Project webhelyen.
11.4 Köszönetnyilvánítás
Ez a mini-HOGYAN a következő embereknek köszönhető:
Cameron Spitzer (cls@truffula.sj.ca.us)
Alessandro Rubini (rubini@linux.it)
Tony Harris (tony@nmr.mgh.harvard.edu)
Marc Tanguy (mtanguy@ens.uvsq.fr)
Dragomir Kalaba, a local Linux 'guru'
Bármilyen megjegyzés, vagy javaslatot szívesen várok a következő
e-mail címre: skoric at eunet dot yu
11.5 HOGYAN
Segítségként bemutatok egy-két hasonló témájú dokumentumot, amelyekben
háttérinformáció, vagy meghatározott problémák megoldása található.
Néhány fontosabb HOGYAN: The Linux Bootdisk HOWTO, The Linux
Installation HOWTO, The Linux 2.4 SCSI subsystem HOWTO és UMSDOS
HOW-TO. Megtalálhatók az [14]LDP archive-ban a Metalab webhelyén
(korábban Sunsite-ként volt ismert).
11.6 Mini-HOGYAN
Ezek a HOGYANok kisebb terjedelmű rokonai. Néhány fontosabb
mini-HOGYAN: Backup-With-MSDOS, Diskless, LILO, Large Disk,
Linux+DOS+Win95+OS2, Linux+OS2+DOS, Linux+Win95, Linux+WindowsNT,
Linux+NT-Loader, NFS-Root, Win95+Win+Linux, ZIP Drive, FBB
packet-radio BBS. Ezeket ugyanott találod meg ahol a HOGYANokat,
általában egy mini nevű alkönyvtárban. Ne felejts el, hogy ezeket
nemsokára SGML-be fordítják és rendes HOGYANokká válhatnak a
közeljövőben.
11.7 Helyi források
A Linux legtöbb terjesztésében van egy dokumentáció könyvtár
telepítve, nézd meg a [15]/usr/doc könyvtárat. A legtöbb csomag a fő
dokumentációját, és README fájljait stb. itt tárolja. A HOGYANok
archívjait is itt fogod megtalálni ( [16]/usr/doc/HOWTO) készre
alakított HOGYANok valamint a mini-HOGYAN archívumot is (
[17]/usr/doc/HOWTO/mini) sima szöveg formátumban.
A korábban említett konfigurációs fájlok legtöbbje a [18]/etc könyvtár
alatt található. Ha dolgozni szeretnél az [19]/etc/fstab állománnyal,
mely beállítja a partíciók felcsatolását, valamint lehet, hogy a
[20]/etc/mdtab állományra is szükséged lesz, mely az md rendszer RAID
beállításához szükséges.
A rendszermag forrása az [21]/usr/src/linux természetesen a végső
dokumentáció. Más szóval használd a forrást, Luke. Meg kell említenünk
azt is, hogy a rendszermag nem csak forráskóddal együtt érkezik,
melyben még megjegyzések is találhatóak (nos, legalábbis részben), de
egy informatív [22]dokumentációs könyvtárat is tartalmaz. Ha bármilyen
kérdésed lenne a rendszermaggal kapcsolatban, először ezt olvasd el.
Ez rengeted időd fog megspórolni neked és másnak is, valamint sok
kellemetlenségtől is megvéd.
Nézd meg a rendszernaplót is ( [23]/var/log/messages), hogy meglásd mi
is történik a rendszeredben, és hogyan is zajlott ténylegesen a
betöltés folyamat, ha túl sok szöveg csúszott ki a képernyőből. A
tail -f /var/log/messages parancs egy külön ablakban vagy képernyőn
való használata egy folyamatos képet mutat arról, hogy mi is történik
a rendszeredben.
Hasznos lehet a [24]/proc állomány is, fájlrendszer, mely egy ablak a
rendszered belső működésére. Használd inkább a cat parancsot a more
helyett a fájlok megtekintéséhez, mivel nulla hosszúságúnak jelzi ki
őket a rendszer. A less is jól működik ebben az esetben.
11.8 Honlapok
Rengeteg informatív honlap található, melyek természetüknél fogva
nagyon gyorsan változnak, így nem lepődj meg, ha ezek a hivatkozások
hamar elavulttá válnak.
Jó kezdőpont lehet természetesen a [25]Linux Documentation Project
honlap, vagy a [26]Linux Documentation Project, egy információs
központja a dokumentációknak, projekt oldalaknak és sok-sok másnak.
Kérlek tudasd velem, ha van bármilyen érdeklődésre számot tartó
hivatkozásod.
11.9 Magyar fordítás
A magyar fordítást [27]Horváth Albert készítette (2004.03.22). A
lektorálást [28]Daczi László végezte el (2004.05.10). A dokumentum
legfrissebb változata megtalálható a [29]Magyar Linux Dokumentációs
Projekt honlapján.
12. Segítség kérése
Legvégső esetben abban a helyzetben találhatod magadat, hogy nem
tudod megoldani a problémáidat, és valaki mástól kérsz segítséget.
Ennek leghatékonyabb módja, hogy vagy megkérdezel egy helybélit a
legközelebbi Linux felhasználói csoportból, keress rájuk az
interneten.
Egy másik lehetőség, hogy a számtalan Usenet hírcsoport egyikében
teszed fel kérdésedet A gond ezzel az, hogy olyan nagy mennyiségű és
zajos (ezt úgy hívják, hogy alacsony jel-zaj arány), hogy kérdésedet
könnyen lehet hogy nem válaszolják meg.
Teljesen mindegy hol kérdezed meg, a fontos az, hogy jól kérdezz,
ellenkező esetben nem fognak komolyan venni. Ha csak azt mondod a
merevlemezem nem működik, nem fognak segíteni neked helyette inkább a
zaj aránya még jobban fog emelkedni, és ha szerencséd van, akkor
valaki meg fog kérni, hogy pontosíts.
Ehelyett írd le részletesebben a problémádat, mely lehetőséget
biztosít az embereknek hogy segítsenek neked. A probléma oka lehet
ott, ahol te nem is számítasz rá. Ezért tanácsos a következő
információkat felsorolni a rendszeredről:
Hardver
+ Processzor
+ DMA
+ IRQ
+ Chip set (LX, BX stb)
+ Bus (ISA, VESA, PCI stb)
+ alkalmazott bővítőkártyák (lemezvezérlők, video, IO stb)
Szoftver
+ BIOS (Az alaplapé és lehetőség szerint a SCSI vezérlőé)
+ LILO, ha használod
+ Linux rendszermag verziószáma, valamint a módosítások és
foltok
+ a rendszermag paraméterei, ha vannak
+ a szoftver, mely a hibát mutatja (verziószámmal vagy
dátummal)
Kiegészítők
+ A merevlemezek típusa a gyártó nevével egyetemben, verzió és
típus
+ Más fontos kiegészítők, melyek ugyanarra a sínrendszerre
vannak kötve
Ne felejtsd el, hogy a betöltés szövege a /var/log/messages fájlba
naplózásra kerül, mely a fenti kérdések legtöbbjére választ tud adni.
Nyilvánvalóan, ha a meghajtó hibás nem tudsz hozzáférni a lemezre
elmentett naplóhoz, de legalább visszamehetsz a képernyőn a a SHIFT
és PAGE UP billentyűket használva. Hasznos lehet az is, ha ennek egy
részét bemásolod a kérdésedbe, de ne ess túlzásba, legyen rövid, mivel
egy teljes naplófájl hírcsoportba való postázása több, mint egy picit
idegesítő.
References
1. http://tldp.org/HOWTO/Linux+WinNT.html
2. http://surfer.nmr.mgh.harvard.edu/partition/ramdisk.html
3. http://tldp.org/HOWTO/Kernel-HOWTO/index.html
4. http://tldp.fsf.hu/HOWTO/Kernel-HOWTO-hu/index.html
5. http://tldp.org/HOWTO/Linux+WinNT.html
6. http://www.tldp.org/HOWTO/Bootdisk-HOWTO/a1483.html
7. http://tldp.org/HOWTO/Linux+WinNT.html
8. http://www.jisa.org.yu/SlikeKongres2003/Miroslav_Skoric.jpg
9. http://www.coil.com/~dsmith/thinkers/pic-misko.html
10. http://www.fsf.org/licenses/fdl.html
11. http://tldp.org/HOWTO/Linux+WinNT.html
12. http://www.linuxdoc.org/
13. http://www.tldp.org/
14. http://metalab.unc.edu/LDP/
15. file://localhost/usr/doc
16. file://localhost/usr/doc/HOWTO
17. file://localhost/usr/doc/HOWTO/mini
18. file://localhost/etc
19. file://localhost/etc/fstab
20. file://localhost/etc/mdtab
21. file://localhost/usr/src/linux
22. file://localhost/usr/src/linux/Documentation
23. file://localhost/var/log/messages
24. file://localhost/proc
25. http://www.linuxdoc.org/
26. http://www.tldp.org/
27. mailto: horvalb[kukac]freemail[pont]hu
28. mailto: dacas[kukac]freemail[pont]hu
29. http://tldp.fsf.hu/